Megszakította az együttműködést az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság boszniai nagykövetségeivel a boszniai Szerb Köztársaság kormánya, mert indoklásuk szerint Washington és London beleavatkozott az ország belügyeibe, és a daytoni megállapodás ellen dolgozott – olvasható a Banja Luka-i közleményben.
Számos ország, így az Egyesült Államok szarajevói nagykövetsége is elítélő nyilatkozatot tett közzé hétfőn, miután a boszniai Szerb Köztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozták Vlagyimir Putyin orosz elnöknek Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének nemzeti ünnepe alkalmából.
A boszniai Szerb Köztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének nemzeti ünnepe alkalmából annak vezetése, ez az államalakulat legmagasabb kitüntetése.
Nem az előzetes várakozások szerint alakultak a bosznia-hercegovinai általános választások, a választási bizottság előzetes eredményei szerint a bosnyák, a horvát és a szerb közösség voksolásai is hoztak meglepetéseket.
Vasárnap a Balkán két országában is választásokat tartanak. Az Európai Unió legszegényebb országában, Bulgáriában másfél év alatt negyedszer szólítják urnákhoz a választókat, mivel azóta egyetlen koalíciónak sem sikerült tartós kormányt létrehoznia. A listás, arányos választási rendszerben nyolc pártnak is jó esélye van átlépni a 4 százalékos küszöböt, de a felmérések alapján többségre képes koalíció ezúttal sem fog összejönni, miközben az ország egyre nagyobb gazdasági bajokkal néz szembe. Miközben Bulgáriában a káosz folytatódhat és mélyülhet el, Bosznia-Hercegovina a szétesés szélére jutott, amivel egyre fenyegetőbbé válik a XX. században már többször felrobbant lőporos hordó újbóli felizzása. A Daytonban nagy gonddal összerakott, rendkívül összetett államszerkezet minden szintjén választásokat rendeznek, és mindhárom etnikum – bosnyák, szerb, horvát – nagy eséllyel nacionalista vezetőket választ majd. Ez a szerbek és a horvátok esetén azt jelenti, hogy a szeparatista erők erősödnek meg, ami beláthatatlan következményekhez vezethet Magyarországtól határától nem is olyan messze.
A boszniai média beszámolói szerint Magyarország kormánya 35 millió eurós (kb. 14 milliárd forint) támogatást hagyott jóvá a boszniai Szerb Köztársaságban működő kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatására.
Christian Schmidt, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője kedden hatályon kívül helyezett egy boszniai szerb ingatlantörvényt, amire a boszniai szerbek vezetése közölte, nem fogadja el a döntést, és végrehajtja a törvényben foglaltakat.
A Fitch Solutions elemzői szerint nem fognak eszkalálódni a Balkán etnikai feszültségei az ukrajnai orosz invázió miatt, még ha Moszkva meg is próbálja kihasználni ezeket. Az egyes államok közötti konfrontráció ellenére a kormányok el fogják kerülni az esetleges konfliktusokat, mivel a NATO- és/vagy az EU-csatlakozásra törekednek, valamint az országok gazdaságilag is összekapcsolódnak. Azonban a drágább import magasabb inflációhoz vezet majd, ami hátráltatni fogja a növekedést, és kockáztatja a politikai stabilitást.
Az Oroszország és Ukrajna között kialakult helyzet miatt, elővigyázatosságból az Európai Unió 500 fővel megnövelte a Bosznia-Hercegovinában állomásozó csapatainak, az EUFOR-nak a létszámát. Horvátország elnöke szerint nem alakulhat ki olyan helyzet, ami fegyveres konfliktushoz vezetne.
Egy belső uniós dokumentum azt javasolja az uniós külügyminisztereknek, hogy az EU vessen ki szankciókat Bosznia-Hercegovina Szerb Köztársaság nevű entitása ellen, és tartsa vissza a pénzügyi támogatást, amennyiben tovább mélyül a szerbek elszakadási törekvései miatti válság – írja a Reuters.
Saját igazságügyi rendszer bevezetéséről, egyben a szövetségi intézményrendszertől történő elszakadásról kezdődött vita a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjében szerdán, és csütörtökön már szavazhatnak is erről a képviselők.
Visszatérhetnek a boszniai szövetségi intézményekbe a szerb politikusok, de egyelőre csak azokban a döntésekben vesznek részt, amelyek közvetlenül érintik a boszniai Szerb Köztársaságot, ugyanakkor a szövetségi intézmények egyes jogköreinek átvétele folytatódik – jelentette ki Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja az N1 regionális hírtelevízió keddi beszámolója szerint.
Bosznia-Hercegovinában idén október 2-án általános választások lesznek – már ha addig nem bomlik fel az államszövetség. Az Egyesült Államok által tető alá hozott, 1995-ös daytoni megállapodás révén létrehozott törékeny békerendszer ugyanis 26 éve a legsúlyosabb válságát éli, miután az ország egyik entitása a kettő közül, a boszniai Szerb Köztársaság decemberben döntő lépést tett abba az irányba, hogy fontos jogköröket vegyen át a szövetségi kormányzattól. Ha ez bekövetkezik, megállíthatatlan folyamatok indulhatnak el a három nemzetiség lakta országban. A szerb entitás vezetője, Milarod Dodik az utóbbi időben egyre durvább retorikát folytat, a feszültség pedig folyamatosan nő Boszniában, sokasodnak a főleg muszlim bosnyákok ellen irányuló incidensek. Eközben több tízezren, főleg fiatalok vándorolnak el az országból az etnikai feszültségek és a nehéz életkörülmények miatt.
„Magyarország nem fogja adni a támogatását semmifajta szankcióhoz a boszniai szerbek vezetőjével, Milorad Dodikkal szemben. Ha lesz ilyen javaslat, meg fogjuk vétózni” az Európai Tanácsban – hangsúlyozta szombati Facebook-posztjában a magyar külügyminiszter azután, hogy német kollégája a héten szankciókat helyezett kilátásba Dodikkal szemben.
A Boszniai Szerb Köztáraság vezetője, Milorad Dodik azt mondta, Oroszország és Kína segíteni fog nekik, amennyiben a Nyugat szankciókat vetne ki a Bosznia–Hercegovina részét képező entitásra – írja a Guardian.